A nagymarosi építkezést 35 éve függesztették fel, az ügyben ítélet született a hágai Nemzetközi Bíróságon, a vitát mégsem sikerült rendeznie Szlovákiának és Magyarországnak. Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára most kormánybiztosként tehet rá kísérletet.
A vízlépcsőrendszerrel összefüggő magyar-szlovák perben a hágai Nemzetközi Bíróság annak idején dodonai ítéletet hozott, s a torzóként maradt ügyet azóta sem rendezte a két ország – bár, úgy tűnik, az akarat sem volt, és most sincs meg különösebben egyik oldalon sem erre.
Bár környezetvédelmi szempontból felemás Magyarország számára a bős–nagymarosi vízerőmű története, politikai jelentősége elvitathatatlan. Az állampárt a rendszerváltás előtti években nem tudott mit kezdeni a szakmai alapon megszervezett mozgalommal, s ez utat nyitott a demokratikus folyamatokhoz. A bősi per 25 éve zárult le.
A szlovák és a magyar kormánynak kell tárgyalnia arról, hogy mikor, melyik folyamkilométertől adja át a szlovák kormány a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát Magyarországnak. Illés Zoltán államtitkár esélyt lát rá, hogy tárgyalások induljanak ebben a témában.
Nagy József szlovákiai környezetvédelmi miniszter szerint a bősi vízerőműnek több a pozitívuma, mint a negatívuma - írja az Új Szó című pozsonyi napilap kedden címlapján.
Egy ország vált a ’80-as években amatőr vízügyi mérnökké és ökológussá. Áramlási küszöbérték, duzzasztótelep, mederkotrás, sarkantyú, hordalékeróziós és transzport folyamatok, üzemvízcsatorna… A bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás a rendszerváltás egyik érdemi nyitánya volt.
A Bős-Nagymarossal kapcsolatos munkaanyag semmilyen formában nem tekinthető sem a zöldtárca, sem pedig a magyar kormány hivatalos álláspontjának - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) sajtóirodája. A munkaanyag előzetes kiküldése ügyében a miniszter hétfőn belső vizsgálatot indított.
